Hagyj az ágyon fekve, had álmodozzam... találkozunk holnap ugyanitt, ugyanekkor, a következő menetre.
Ne feledd ezt a pillanatot, vésd az eszedbe, miközben a foltok elsárgulnak és a duzzanatok visszahúzódnak. És
ha valaha erre jársz, a városban, vagy a környékén, mindenképp nézz be.
Itt leszek, a saját bánatomban dagonyázva, szemöldököt ráncolva, mint Pierrot, a bohóc.
Láttalak a part körül járkálni, soha nem viselkedtél még olyan sekélyesen vagy tűntél olyan barnának. Eszembe jutott mennyi mindent ígértél és hogyan
értéktelenedtek el ezek az ígéretek, miközben a földre löktél. De ha
valaha erre jársz, a városban vagy a környékén, mindenképp
látogass el, itt szánakozom majd, szemöldököt ráncolva, mint Pierrot, a bohóc.
Álmomban a te ajkaidról álmodom,
Álmomban a te csókodról álmodom
Álmomban a te öklödről álmodom.
Az öklödről.
Az öklödről.
Hagyj csak vérezni az ágyon, találkozunk holnap ugyanitt, ugyanekkor, a
következő körre. Ne feledd ezt a pillanatot, vésd az eszedbe, miközben a
foltok elsárgulnak és a duzzanatok visszahúzódnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése