2013. szeptember 2., hétfő

Placebo - Pierrot, a bohóc

Hagyj az ágyon fekve, had álmodozzam...  találkozunk holnap ugyanitt, ugyanekkor, a következő menetre.
Ne feledd ezt a pillanatot, vésd az eszedbe, miközben a foltok elsárgulnak és a duzzanatok visszahúzódnak. És ha valaha erre jársz, a városban, vagy a környékén, mindenképp nézz be. Itt leszek, a saját bánatomban dagonyázva, szemöldököt ráncolva, mint Pierrot, a bohóc.

Láttalak a part körül járkálni, soha nem viselkedtél még olyan sekélyesen vagy tűntél olyan barnának. Eszembe jutott mennyi mindent ígértél és hogyan értéktelenedtek el ezek az ígéretek, miközben a földre löktél. De ha valaha erre jársz, a városban vagy a környékén, mindenképp látogass el, itt szánakozom majd, szemöldököt ráncolva, mint Pierrot, a bohóc.


Álmomban a te ajkaidról álmodom,
Álmomban a te csókodról álmodom
Álmomban a te öklödről álmodom.
Az öklödről.
Az öklödről.

Hagyj csak vérezni az ágyon, találkozunk holnap ugyanitt, ugyanekkor, a következő körre. Ne feledd ezt a pillanatot, vésd az eszedbe, miközben a foltok elsárgulnak és a duzzanatok visszahúzódnak. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése